Monor - „Tabán” Integrációs Program

A „Tabán” szegény/cigány telep Monor centrumától 5 perc sétára fekszik, a kertvárosi településrészben zárványként helyezkedik el. A település egyetlen szegregátumában 300 fő körüli az alacsonystátuszú népesség száma. A telepen élő teljes népesség átlagéletkora 20 év, a Tabán tehát egy jellemzően fiatal felnőttek által lakott szegénytelep, ahol sok gyermek él. A 168 gyermek szinte kivétel nélkül hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A telepen elő tanköteles korú gyermekből 32 fő sajátos nevelési igenyű, ez a telepen elő tanköteles korosztály 26%-a. A 14-18 éves korosztályban alig van továbbtanuló. A szegénytelepen az átlagos lakásméret 20 négyzetméter, ahol általában 5 fő él. A telepen található háztartások hatoda rendelkezik vezetékes vízellátással, a többi háztartás a telep sarkán lévő egyetlen közkutat veszi igénybe.

A Telepen élő családok szinte mindegyike célként fogalmazza meg a telepről történő kitörést, új lakóhely megtalálását. A telep lakóinak a tágabb környezethez való viszonyát hiányok és konfliktusok jellemezik.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület monori „Tabán” Integrációs Programja az alapvető szociális, lakhatási, oktatási minimumok biztosítása, a település szociális ágazatának és döntéshozói bevonásának mentén alakult ki és fejlődik tovább.

A projekt előkészítése 2004 nyarán kezdődött és egy fél éves előkészítő munkát követően 2005. január 1.-én indult. Az elsődleges beavatkozás a lakhatási feltételek javítása, kiemelten az életveszély elhárítása volt, a lakhatási program első lépése gyakorlatilag a tragédiák megelőzését célozta. Erre építve megkezdték az önálló életvitelre képes családok mobilizálását, ezzel lakhatásra alkalmas épületeket (is) nyertek a rászorulók részére. A telep alapvető szükségleteinek kielégítésére helyeztek el közfürdőt, és egy szociális irodát a folyamatos jelenlét, családsegítés biztosítása érdekében. A program többi tevékenysége ezekre az alapokra épült, és a közösség életében fellelhető hiányokat pótolta, szükségleteit elégítette ki, célként meghatározva a komplex területi és társadalmi integrációt.

A projekt elsődleges célja a telep komplex (társadalmi és területi) integrációjának megvalósítása, a folyamat felgyorsítása. Ehhez kapcsolódik a település intézményrendszereiben dolgozó szakemberek képzése. Felsőoktatási intézmények bevonása a munkába, terepoktatási anyag kidolgozása, felsőoktatásban tanuló hallgatók folyamatos fogadása, tudásuk, munkájuk hasznosítása. A telepen élő gyermekek iskolai sikerességének megalapozása, a felnőtt korú népesség általános tudásszintjének emelése. A családok eladósodásának megállítása, lakhatási feltételeiknek javítása, közösségek, közösségi terek létrehozása.

Az oktatási, humán erőforrás fejlesztés egyik célja, hogy a város intézményrendszere értő, befogadó közege legyen a telep integrációjának, meginduljon a kommunikáció és az együttműködés. További cél hogy a telep teljes lakossága hozzáférjen azokhoz a tudásokhoz, amelyek előmozdítják érdekérvényesítő készségeiket, foglalkoztathatóságukat.

Közösség fejlesztési alprogram célja, hogy a település döntéshozóit megszólítsák, bevonják az integrációs folyamat tervezésébe, megvalósításába, valamint a telepi közösséget fejlesszék. Minden korosztályban elősegítsék a csoportok, közösségek kialakulását, bevonják, tevékennyé tegyék őket.

A projekt várható eredménye az, hogy a telepen általánosan javul az épített környezet minősége, minden építmény lakható (beázás-mentes, fűthető, fertőzés-és élősködő mentes) állapotba kerül. Közösségi terek jönnek létre, ahol lehetőség nyílik családi időtöltésre, szervezett, közösségépítő programok megvalósítására. Jelentősen javul a telep higiénés helyzete (tisztaság, közegészségügy), a gyermekek (0-18 év) hátrányai jelentősen lecsökkennek, emelkedik a felnőtt korú népesség képzettségi szintje. Csökken a munkanélküliség, rendeződnek a közüzemi tartozások, javul az életminőség, csökken a teleppel szembeni diszkrimináció. Települési koncepció születik a telep integrációjának megvalósításáról.